Hozzátartozóját előzetes letartóztatásba helyezték és Ön tanácstalan, mit kell ilyen esetben tennie?

Esetleg éppen Ön ellen indítottak büntetőeljárást és attól tart, előzetes letartóztatásba helyezhetik?

Haladéktalanul forduljon védőügyvédhez, hogy megfelelően tudjon védekezni és megkímélje magát az előzetes letartóztatás sokkoló következményeitől.

Miért van olyan rossz híre az előzetes letartóztatásnak?

Nemcsak városi legendák, hanem a mozifilmek, TV-sorozatok, híradók és maga a hétköznapi szóbeszéd is igen komor színben festi le az előzetes letartóztatás kényszerintézkedését. Úgy jelenik meg az előzetes letartóztatás, mint az egyik legfőbb rossz, ami a gyanúsítottal megtörténhet, amit lehetőleg el kell kerülni. Vagy ha már bekövetkezett, tanácsos mielőbb védőügyvédhez fordulni.

Mi igaz mindenből?

A bűnügyi híradókon, beszámolókon túl sokszor védőügyvéd kollégák is szívesen ecsetelik az előzetes letartóztatással járó esetleges emberi traumákat, mely során a gyanúsított napokig el van zárva minden kommunikációs lehetőségtől (e-mail, telefon, levelezés stb.) és abban a ruhában várja a fejleményeket, amelyben az intézkedés során bevitték.

Ha egy picit is bele tudjuk magunkat képzelni a gyanúsított helyzetébe, láthatjuk, hogy az előzetes letartóztatás nem pusztán a komfort zónából való kilépést jelenti, hanem valóban egy nagyon komoly, kényszerítő intézkedésről szól. Amely ráadásul felvonása lehet egy hosszan tartó eljárásnak.

Őrizetbe vétel és előzetes letartóztatás

Fontos különbséget tennünk őrizetbe vétel és előzetes letartóztatás között, hiszen a két kényszerintézkedés nagyban különbözik egymástól. Miben különbözik az őrizetbe vétel az előzetes letartóztatástól?

Mit jelent az őrizetbe vétel?

Az őrizetbe vétel olyan kényszerintézkedés, amelyet a rendőrség alkalmazhat saját jogkörén belül a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonására, és amely legfeljebb 72 óráig tartó kényszerintézkedés. A 72 óra elteltével az őrizetbe vétel nem hosszabbítható meg, ilyenkor két lehetőség van: a terhelt személyt szabadlábra helyezik, vagy elrendelik az előzetes letartóztatását.

Az őrizetbe vétel feltétele

A gyakorlatban őrizetbe vételre általában tettenérés, vagy elfogás esetén kerül sor, éppen ezért az őrizetbe vétel, mint kényszerintézkedés feltétele, hogy a szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény alapos gyanúja megállapítható legyen. Ezen felül további feltétel az is, hogy a terhelt előzetes letartóztatásának szükségessége valószínűsíthető legyen.

Mi történik az őrizetbe vétel után 72 órával?

Az őrizetbe vétel ideje alatt döntenie kell az ügyészségnek, hogy indítványozza-e a terhelt személy előzetes letartóztatását. Ha az ügyész nem indítványozza az előzetes letartóztatást, akkor a terheltet szabadlábra kell helyezni, ha viszont az ügyész elrendeli az előzetes letartóztatást, akkor értesíteni kell a terhelt ügyvédjét a tárgyalásról.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy védőügyvéd szerepe és az idő tényező az előzetes letartóztatás esetén meghatározó! Az ügyvéd ugyanis a terhelttel együtt minden nyomozati cselekményen jelen lehet és élhet indítvány tételi és észrevételezési jogával! Ez stratégiai fontosságú a védekezés szempontjából!

Előzetes letartóztatás? Őrizetbe vétel?  
Kérje büntető ügyvéd segítségét!

dr. Bódis István ügyvéd, Kazincbarcika

Telefon: +36703759579

Az előzetes letartóztatás elrendelése

A bírósági tárgyalás nem nyilvános, azon a hozzátartozók nem vehetnek részt, kivéve fiatalkorúak esetén. Ha a nyomozási bíró az ügyészi indítványnak helyt ad elrendelik a terhelt előzetes letartóztatást. Az előzetes letartóztatást büntetés- végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

Mi az előzetes letartóztatás?

Az előzetes letartóztatás a szabadsághoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot korlátozó kényszerintézkedés, amit a büntetőeljárás eredményessége érdekében a terhelttel szemben kizárólag a bíróság jogosult elrendelni.

Az előzetes letartóztatás a terhelt (gyanúsított, vádlott) személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat előtt.

Előzetes letartóztatás csak szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el. Az előzetes letartóztatásnak általános és különös feltételei vannak.

Mik az előzetes letartóztatás feltételei?

Előzetes letartóztatás általános feltételei

1. a) tartalmi feltételek:

• a törvény a cselekményt szabadságvesztéssel (is) fenyegesse, kizárólag pénzbüntetéssel fenyegetett bűncselekmények esetén tehát nem kerülhet sor letartóztatásra. Fiatalkorú esetében további feltétel a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlya.
• a terhelt terhére megalapozott gyanú megállapítható legyen,
• álljanak rendelkezésre a büntető eljárás megindításához szükséges okok, ne hiányozzék pl. a magánindítvány,

1. b) eljárási feltétel:

• nyomozás elrendelése,
• ügyészi indítvány,
• indokolt bírói döntés

Előzetes letartóztatás különös feltételei

a terhelt megszökött, vagy a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,

szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,

megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,

megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

Az előzetes letartóztatás tartama

2013. novemberében megváltoztak az előzetes letartóztatás időtartalmára vonatkozó szabályok. Megszűnt az előzetes letartóztatás időtartamának – eddig négyéves – felső korlátja a kiemelkedő súlyú, legalább tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményeknél, jellemzően emberölésnél. Nem minden esetben elegendő négy év az elsőfokú bírói határozat meghozatalára, így az eljárás során a jogszabályoknak megfelelően hosszabbíthatják a bíróságok ezen túl időkorlát nélkül az előzetes letartóztatásokat.

A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart. Az előzetes letartóztatást a nyomozási bíró alkalmanként legfeljebb három hónappal, összesen legfeljebb az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. Ezt követően a törvényszék egyesbíróként eljárva, alkalmanként legfeljebb 2 hónappal hosszabbítja meg az előzetes letartóztatást.

Az előzetes letartóztatásban lévő terhelt jogai

Eljárási jogainak gyakorlásában nem korlátozható.

•         közöljék vele a gyanúsítást.
•         védekezéshez való felkészülés.
•         védőválasztás, védő kirendelését kérheti.

A terhelt a védőjével érintkezhet.

Az előzetes letartóztatásban lévő terhelt csak olyan korlátozásnak vethető alá, amely a büntetőeljárás jellegéből következik, vagy amely a letartóztatást foganatosító intézet rendje szükségessé tesz.

Az előzetes letartóztatás elrendeléséről és helyéről huszonnégy órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót, ennek hiányában a terhelt által megjelölt más személy is értesíthető.

A terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, illetőleg az általa gondozott más személyt gondozás céljából a hozzátartozójának, illetőleg az arra alkalmas intézménynek kell átadni.

Intézkedni kell a terhelt felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is.

A katona előzetes letartóztatásáról az elöljáróját is értesíteni kell.

Előzetes letartóztatás esetén milyen jogorvoslattal lehet élni?

A nyomozási bíró előzetes letartóztatást elrendelő határozata ellen az jelenthet be fellebbezést, akivel a határozatot közölték. A kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. Az előzetes letartóztatás a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Ha a vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás tartama hat hónapot meghalad, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az elsőfokú bíróság, ha pedig egy évet meghalad, a másodfokú bíróság az előzetes letartóztatás indokoltságát hivatalból felülvizsgálja. A vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás indokoltságát 1 év után a másodfokú bíróság, ha az eljárás harmadfokú bíróság előtt folyik, a harmadfokú bíróság legalább hathavonta felülvizsgálja.

Mikor kell megszüntetni az előzetes letartóztatást?

Az előzetes letartóztatás megszüntetése

Az előzetes letartóztatást a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság szünteti meg, amennyiben az elrendelés feltételei már nem állnak fenn, azaz nem áll fenn az előzetes letartóztatás általános és különös feltétele sem. Az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti kérelmet a terhelt és a védő korlátlanul benyújthat. Az előzetes letartóztatást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.

Garanciális szabály, hogy az előzetes letartóztatás nem tarthat határozatlan ideig, a törvény meghatározza a különböző súlyú bűncselekmények esetén alkalmazható előzetes letartóztatás leghosszabb időtartamát. Ezért az előzetes letartóztatás megszűnik, ha

•     3 évnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény esetén az 1 évet eléri,
•     5 évnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény esetében a 2 évet eléri,
•     tizenöt évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő cselekmény esetén a 4 évet eléri,
•     egyéb bűncselekmény esetén a 3 évet eléri,

kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét.

Milyen esetben rendelhető el ismételt előzetes letartóztatás?

Az előzetes letartóztatás ismét elrendelhető, ha a terhelt az előzetes letartóztatás megszűnését követően elrendelt lakhelyelhagyási tilalom, illetőleg házi őrizet szabályait megszegi. Ekkor az előzetes letartóztatás fentebb említett maximális időtartamát az előzetes letartóztatás ismételt elrendelésének napjától kell számítani.